A jobb felhasználói élmény érdekében a honlapon cookie-kat (sütiket) használunk. A felhasználó számítógépes eszközére (ideértve a mobiltelefonokat is) kis adatcsomag, cookie kerül elhelyezésre. A cookie célja az oldal minél magasabb színvonalú működésének biztosítása, személyre szabott szolgáltatások biztosítása és a felhasználói élmény növelése.

FAQ Belépés

Regulációs zavar

Szerző: Madács Anita, tiflopedagógia, - szomatopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, közoktatás-vezető MA, TSMT terapeuta, mentor

A TSMT-HRG College oktatója, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézet Fejlődés - és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék oktatója

Amennyiben a TSMT és HRG terápiák regulációs zavarra gyakorolt hatásmechanizmusát szeretné megtekinteni, kattintson ide!

Néhány szó a regulációs zavarokról

A gyermekek fejlődését számtalan tényező befolyásolhatja. A születéssel – a korábbihoz képest - egy megváltozott környezethez kell alkalmazkodniuk; ebben szerepük van a gyermek saját biológiai folyamata, testi érése, a környezeti tényezők, a gondozó személyhez fűződő kapcsolat mellett a várandósság idején és a születés körül történt eseményeknek egyaránt. Az első két életévben rendkívül intenzív fejlődés zajlik, ami önmagában is együtt járhat a viselkedésszabályozás eltéréseivel.„A reguláció a csecsemő fiziológiai és érzelmi folyamatainak – táplálás-emésztés, alvás-ébrenlét ciklus, sírás és megnyugtatás, a légzés – szabályozását jelenti.” (Őrzők, p. 563)

Azokban az esetekben, amikor a csecsemők vagy kisgyermekek az első három életévben nehézségeket mutatnak közérzetük, viselkedési  és fiziológiai folyamataik szabályozásában, felmerülhet a regulációs zavarok problémaköre. Az eltérő viselkedés a gyermekek érzékelésében, figyelmi képességeikben, mozgásukban vagy érzelmi szabályozásukban mutatkozik meg.

Ilyenek lehetnek:

  • krónikus nyugtalanság: a jelenség időtartama, mértéke, gyakorisága eltér az átlagostól, a megnyugvás nehezítettsége/képtelensége áll fenn. Akár egyszerű ingerek hatására is heves reakcióval reagálnak, megnyugtatásuk extrém időt vesz igénybe, szinte állandóan túl vannak ingerelve, mégis keresik az újabb és újabb ingereket. (Sokszor „hasfájós”-nak nevezik ezeket a csecsemőket, pedig ez csak a probléma egyik lehetséges oka.)

  • excesszív (erőteljes) sírás: a születést követő három hónapban legalább három héten keresztül, hetente legalább három nap legalább három órát sír vagy nyűgösködik a csecsemő, illetve más formában a harmadik hónapon túl is fennmaradó főként éjszaka jelentkező hosszadalmas sírást jelenti (perzisztáló sírás).

  • alvászavarok: amennyiben a csecsemő 6 hónapos korától hetente legalább ötször komoly problémák adódnak az elalvással vagy az átalvással. Ide tartozik az alacsony alvásigény, az alvás alatti nyugtalanság, a gyakori éjszakai felriadás, vagy ébrenlét is.

  • táplálási zavarok: a csecsemő/kisgyermek nehezített táplálása, mely kialakulhat traumatikus élmény hatására (arc, száj, garat fájdalmas ingerlése pl. erőszakos etetés, szondázás); súlyos esetben az étkezés teljes elutasítása kapcsán, de fennállhat bizonyos ételek visszautasítása  (állaga, szaga, hőmérséklete, textúrája miatt) is.

Mi játszhat szerepet a regulációs zavarok kialakulásában?

A regulációs zavarok kialakulását meghatározó tényezők lehetnek a gyermek biológiai rizikófaktorai, a szenzoros integráció fejletlensége és a születést megelőző, vagy születés közben létrejövő traumatikus események, de a környezet hatásai sem elhanyagolhatók (szülő/gondozó pszichés állapota, egyéb történések, pl. bántalmazás, veszekedések, válás). Az egyes zavarok megmutatkozhatnak önmagukban vagy egyszerre több területet érintően is; az eltérő szabályozási folyamatokkal élő gyermekek bizonyos ingerekre lehetnek túlérzékenyek, alulérzékenyek, vagy ingerkeresők, mely befolyásolja mindennapjaik megélését.

Mivel a hátterében állhatnak orvosi okok, legelőször ezeket kell kizárni, szükség esetén gyógyítani, és körültekintően megvizsgálni a környezeti tényezőket.

Fontos tudni, hogy a fejlődés korai szakaszában fellépő regulációs nehézségek nem a modern társadalom jellegzetességei, korábban is ismert jelenségek voltak (tanulmányozásuk a XX. század közepétől valósul meg),  hiszen a fejlődéssel együtt járhatnak  úgynevezett tipikus krízisek, amikor a gyermek viselkedésének megváltozását tapasztalhatja a szülő/gondozó (pl. nyűgösebb, kevésbé megnyugtatható, rövid ideig stagnál a mozgásfejlődése, stb.). Amennyiben ezek átmeneti időszakot jelentenek, és a korábban megszokott viselkedés ezután visszaáll a megszokott formára, a folyamatot természetes jelenségnek értékelhetjük. Azonban ha bármilyen kérdés merül fel a gyermek aktuális állapota miatt, vagy az említett időszak elhúzódik, szakember felkeresése ajánlott.

Miért jelentenek problémát a regulációs zavarok?

Amennyiben a gyermek önszabályozó rendszere révén nehezen alkalmazkodik a környezetéhez, saját belső harmóniája nem tud kialakulni, ami visszahat fejlődése számos aspektusára, pl. ha irritált, mert az ingereket túlzónak, számára erősnek, túlingerlőnek éli meg, azokat nem fogja megfelelő módon értelmezni, inkább hárítja, így nem jön létre az a tanulási folyamat, amely lehetővé tenné fejlődését akár az értelmi, a mozgásos vagy a szociális érést tekintve. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű pihenő idő szintén befolyásolja a mindennapok megélését, a környezet ingereire való reagálást, a figyelem irányíthatóságát, tartósságát. Az étkezéssel összefüggő nehézségek a bejutó tápanyagok minősége és mennyisége által a testi fejlődést alapjaiban befolyásolhatják, szélsőséges esetben az élet elutasításaként is értelmezhetők.

Hogyan segít a TSMT és HRG terápia?

A tünetek érzékelésével a környezetben kérdések, szorongások merülhetnek fel, ami hat a szülő/gondozó-gyermek kapcsolatra, és hat a mindennapi élet, mint rendszer egészére; a probléma mielőbbi felismerése és szakszerű megsegítése elengedhetetlen. Amennyiben a probléma hátterében idegrendszeri éretlenségi tényezők is fellelhetők, hatékony segítségként alkalmazható a szenzoros integrációs terápiák körébe tartozó tornatermi TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréningek) és uszodai HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika) terápia, vagy a DSZIT módszer is, melyek megfelelő ingeradás mellett javítják a környezeti ingerek feldolgozását, a megfelelő válaszok kialakulását.

A TSMT és a HRG terápiákat megelőző vizsgálati protokoll alkalmas az éréssel összefüggő eltérések feltérképezésére, hogy a kezelés a lehető leghatékonyabban történhessen meg. A terápia a gyermeket a mozgásfejlődés állomásain végig vezetve, tervezett ingerek átéletésével segíti a saját szabályozó rendszer normál működésének kialakításában, megfelelő alapot teremtve a világ jelenségeinek optimális megélésére, és általuk a megfelelő tanulásra. A TSMT terápia három hónapos kortól alkalmazható, a szülőknek otthonra adott (megfelelő szabályok szerint összeállított és betanított) faladatsorok gyakorlása révén segíti a fejlődést, az adott életkorban elvárható mozgásos, értelmi és szociális szint kialakulását.

A leghatékonyabb, ha időben felfedezi a környezet (szülő/gondozó, védőnő, házi gyermekorvos) a gyermek nehézségét, és megkapja a megfelelő segítséget, ami a jellemzőitől függően akár orvosi, akár pszichológiai vagy pedagógiai jellegű is lehet. Az okok felderítése és a helyzet kezelése azért is kiemelkedően fontos, mert a hosszútávon fennálló probléma a későbbiekben elmélyülhet, és pszichés megbetegedések forrásává válhat, de a szülő-gyermek kapcsolat és a család működése szempontjából is jelentős.

Felhasznált irodalom:

  • Danis I., Németh T., Prónay B., Góczán-Szabó I., Hédervári-Heller É.: A koragyermekkori lelki egészség támogatásának elmélete és gyakorlata. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézet. Budapest, 2020

  • Őrzők – Egészségügyi alapellátók gyakorlatközpontú kézikönyve. Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Budapest, 2014

  • Szenzoros integrációs terápiák alkalmazási területei. In: Vikár A., Vikár Gy., Székács E.: Dinamikus gyermekpszichiátria. Medicina könyvkiadó Zrt. Budapest, 2014