A jobb felhasználói élmény érdekében a honlapon cookie-kat (sütiket) használunk. A felhasználó számítógépes eszközére (ideértve a mobiltelefonokat is) kis adatcsomag, cookie kerül elhelyezésre. A cookie célja az oldal minél magasabb színvonalú működésének biztosítása, személyre szabott szolgáltatások biztosítása és a felhasználói élmény növelése.

FAQ Belépés

Szenzoros feldolgozási zavar (SPD)

Szerző: Madács Anita, tiflopedagógia, - szomatopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, közoktatás-vezető MA, TSMT terapeuta, mentor

A TSMT-HRG College oktatója, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézet Fejlődés - és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék oktatója

Amennyiben a TSMT és HRG terápiák szenzoros feldolgozási zavarra gyakorolt hatásmechanizmusát szeretné megtekinteni, kattintson ide!

Hogyan is működünk?

Környezetünk rengeteg ingert közvetít felénk, illetve keletkeznek a testünkben (izmainkban, ízületeinkben stb.), melyet érzékszerveinken (szenzorainkon) keresztül érzékelünk. Bőrünkkel, izmainkkal, szemünkkel, orrunkkal, egyensúlyszervünkkel, ezeket az ingereket felfogjuk, majd idegrendszerünk feldolgozza, értelmezi azokat, hogy reagálhassunk rájuk, pl.: ha hirtelen erős fény éri a szemünket, becsukjuk azt. Amikor a feldolgozás optimálisan megy végbe, megfelelő a válaszunk, ami segíti a környezethez való alkalmazkodást; ha hideget érzékelünk, betakarózunk, vagy felveszünk még egy ruhadarabot. Mivel biztonságban érezzük magunkat a világban, nem kell felesleges figyelmet, különleges energiákat fordítani arra, hogy reagáljunk a mindennapok érzékszervekre ható kihívásaira (hangokra, fényekre, ízekre, szagokra, tapintási érzékletekre, egyensúlyi ingerekre, stb.);  a megfelelő válaszok önbizalmat adnak, újdonságok megismerésében segítenek bennünket (öngerjesztő folyamat), bátrak vagyunk, hiszen tudunk jól teljesíteni.

A szenzoros rendszerek működése képezi a tanulási folyamatok alapját, erre épülnek rá az egyre összetettebb, egyre bonyolultabb funkciók. A működés csúcsán bár az iskolai tanulás áll (Williams, Schellenberger - Tanuláspiramis), a hétköznapi történéseket is ezek befolyásolják: ahhoz, hogy ügyesen tudjon valaki felmászni a mászókára, jól kell látnia a mászóka fokait, jól kell érzékelnie végtagjai helyzetét, hogy irányítsa őket a kapaszkodásban, állásban, jól kell érzékelni a teret maga körül és mozgás közben pontosan kell irányítania izmai működését a megfelelő lépések megtételéhez. Ezeket a folyamatokat mind az érzékelésünkkel szerzett információk alapján kontrolláljuk. Lehet, hogy bár egy étel jól néz ki, valakiben mégis kellemetlen érzetet kelt akár látványra, akár a szájba kerülve az ottani érzékelés alapján. Míg a semleges, vagy kellemes érzeteket adó történések megismétlését, megismétlődését elfogadjuk, szívesen vesszük, addig a számunkra kellemetleneket megpróbáljuk elkerülni. Az, hogy mitől lesz egy érzet kellemes, vagy kellemetlen, attól függ, hogy hogyan dolgozza azt fel idegrendszerünk.

Mit jelent a Szenzoros Feldolgozási Zavar?

Az érzékelési rendellenesség gyűjtőfogalom, bármely érzéklet vonatkozásában előfordulhat; a feldolgozási rendszer optimálistól eltérő működése különböző folyamatok másságán múlik: lehet, hogy az ingerületek szabályozásában van nehezítettség (sensory modulation disorder), lehet, hogy a megkülönböztetés problémás (sensory discrimination disorder), az is lehet, hogy érzékelés alapú mozgásos rendellenesség (sensory-based motor problem) áll fenn.

Amennyiben az érzékelési szabályozás területén eltérő a működés, a gyermek a normál erősségű ingert túl bántónak/fájdalmasnak/ijesztőnek éli meg, kitér előle/elkerüli (ingerhárító), akár direkt keresheti azokat (ingerkereső); lehet, hogy egy szokványos erősségű ingerre nem/alig/késve/rövid ideig reagál (alulérzékeny).

A megkülönböztetési képesség nehezítettsége szintén bármely érzékszervet érintheti, pl. a bőrt egy időben ért több ingerből csak egyet érzékel, lehet, hogy nem tudja megkülönböztetni az eltérő minőségű ingereket, nehezen ismeri fel a szavakat alkotó betűk közötti eltéréseket, esetleg a hangok közötti különbségeket, látványok részletei között nehezen tesz különbséget, elveszettnek érzi magát tömegben, stb.

Az érzékelés alapú mozgásos rendellenesség egyik típusa a testtartási rendellenesség, másik az ügyetlenség (diszpraxia). Az előbbi pl. az izomtónus eltérésében, a jobb/bal oldal együttes használatának problémájában, az egyensúly nem megfelelő működésében nyilvánul meg; az utóbbi gyenge motoros koordinációval rendelkezik, nehézségei vannak a kézügyességet igénylő feladatokban, hangképzési problémái lehetnek.

Miért okoz problémát a Szenzoros Feldolgozási Zavar?

Az eltérő működés rengeteg plusz energiát igényel, ami rövidebb figyelmi időt, a feladathelyzetből való gyorsabb kilépési szándékot, feszült, agresszív magatartást okozhat.Amennyiben a környezet nem ismeri fel a problémát, félre értheti a gyermek viselkedését, holott ő nem rosszalkodni akar, csupán reagál az általa megélt valóságra.A nem jól kezelt helyzetek másodlagos pszichés sérülést is okozhatnak; létre jöhetnek az érzelmi életre, a szocializációra kiható folyamatok, visszahúzódás, szorongás, marginalizáció, esetleg extrém magatartásformák a környezet reakcióinak következtében. A szülőkben bűntudat alakulhat ki, mintha a jelenség létre jöttét az ő hibás nevelésük okozná, holott a háttérben az idegrendszer eltérő működése áll (ez önmagában nem jelenti azt, hogy nevelési hiba nem ronthat a helyzeten, de elsősorban az idegrendszeri folyamatok működési minőségét szükséges normalizálni, mert ez javítani fogja a gyermek viselkedését, annak befolyásolhatóságát is).

A jelenség üzenet a környezet számára; tünet, melyet észre kell vennünk és segítenünk kell, hiszen az érintett személy azért viselkedik bizonyos módon, mert csak úgy tud, nem azért, mert úgy akar! A jelenségek mögé kell látnunk, hiszen a gyerekek nem képesek önmagukban legyőzni a problémát!

Mi lehet az eltérő feldolgozás oka?

Számos tényező befolyásolhatja érzékelésünk alakulását, ezek között szerepelnek:

  • genetikai faktorok (öröklődés),

  • biológiai sajátosságok,

  • terhesség alatti problémák,

  • szülés körüli problémák,

  • koraszülöttség,

  • idegrendszeri sérülés,

  • ingerület továbbításának nehezítettsége,

  • környezeti tényezők (túl sok inger egyidejű hatása),

  • aktuális érzelmi állapot (előfordulhatnak átmeneti állapotok megterhelő érzelmi szituációk következtében),

Fontos tudni, hogy a feldolgozási zavar nem a rosszul funkcionáló érzékszerv problémája (pl.  rövid vagy távollátó szem; halláscsökkenés, stb.)! Amennyiben felmerül eltérő működés gyanúja, az adott érzékszerv szakorvosi vizsgálatával kell kezdeni a folyamat feltérképezését. A jól szervezett, sikeres felnőtté váláshoz szükséges a jól funkcionáló idegrendszer, ami a maguk valójában közvetíti a környezet ingereit, megfelelően dolgozza fel (figyeli, válogatja, sorrendezi) és jól tud reagálni rájuk.

Miben tud segíteni a TSMT és HRG terápia?

Az eltérő szenzoros feldolgozás problémát speciális – az idegrendszer érett működését elősegítő – terápiákkal lehet befolyásolni, javítani. Minél korábban alkalmazzuk a hatékony fejlesztő módszert, annál gyorsabban érhető el pozitív változás; segítség lehet pl. a TSMT,HRG, DSZIT terápiák alkalmazása.

A TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) terápiában a szárazföldön megélt mozgásos, érzékszervi tapasztalatok segítenek az idegrendszer működési folyamatainak normalizálásában, ezáltal a különböző jelenségekre, érzetekre való jó reagálásban (pontos észlelésben, ügyes mozgásban, beszédben, a saját test reális megélésében, a testvázlat kialakulásában, a térbeli tájékozódásban, az önkontrollban, stb.); a HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika) terápiában a víz - mint speciális fizikai jellemzőkkel rendelkező közeg - biztosítja a külső és belső környezet megtapasztalási lehetőségét.Nagyon fontos, hogy a szakemberek mellett az eltérő fejlődésben érintett gyermekeket nevelő szülők is tisztában legyenek a probléma jellegzetességeivel, hogy megértsék a kicsik/nagyok reakcióit és könnyebben tudják segíteni őket.

Amennyiben érdekli, hogy gyermeke rendelkezik-e bármilyen szenzoros feldolgozási zavarral, kérjük, töltse ki Szenzoros Feldolgozási Zavar kérdőívet!

Felhasznált irodalom:

  • C.S. Kranowitz: Zűr-zavaros gyermek. Studio Nagy Bt. Dunakeszi, 2012

Adoszam_-18241343-1-41-ccc-1100x564.png

2021. 04. 04.

Támogassa a BHRG Alapítványt

Ön is sokat tehet adója 1%-val!
Tovább

170671421_100508905495895_8773337244253963452_n.png

2021. 04. 14.

Egy különleges utazás - autista gyermekkel az élet

Egy hozzánk járó kisfiú anyukájának feljegyzései

bhrgkep2.jpg

2021. 08. 22.

Interjú Madács Anitával

Mit nevezünk iskolakészültségnek?