A jobb felhasználói élmény érdekében a honlapon cookie-kat (sütiket) használunk. A felhasználó számítógépes eszközére (ideértve a mobiltelefonokat is) kis adatcsomag, cookie kerül elhelyezésre. A cookie célja az oldal minél magasabb színvonalú működésének biztosítása, személyre szabott szolgáltatások biztosítása és a felhasználói élmény növelése.

FAQ Belépés

Tanulási zavarok, részképesség gyengeség

Szerző: Fegyó Mariann, oligofrenpedagogia - szomatopedagogia szakos gyógypedagógiai tanár, TSMT terapeuta, mentor

A TSMT-HRG College oktatója

Amennyiben a TSMT és HRG terápiák tanulási nehézségre gyakorolt hatásmechanizmusát szeretné megtekinteni, kattintson ide!

Néhány szót a tanulási zavarokról

Napjainkban növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek mozgás- és/vagy beszédfejlődése már a korai életszakasz során eltérő, s ezek következményei  óvodás- és iskoláskorban is nyomon követhetők az egyre magasabb szinten szerveződő teljesítményekben, vagyis nehézség mutatkozik a sikeres iskolai beválás területén.

A tanulási zavart sokan, sokféle megközelítésből próbálták definiálni. Megjelenési formái változatosak, több szempontból is megközelíthető a probléma. Osztályozhatjuk pedagógiai szempontból komplexitás vagy súlyosság szerint. A pszichológiai megközelítés szerint a megismerő funkciók zavara okozza a részképesség zavarokat. A neuropszichológia kutatja a probléma hátterében meghúzódó agyi folyamatok eltéréseit.Definícióként leginkább Sarkady Kamilla és Zsoldos Márta által megfogalmazott meghatározást használjuk, mely talán a legpontosabban foglalja össze számunkra a  problémát:"Tanulási zavarnak tekintjük azt az - intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen - alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkorábbi időszakban alakul ki és tünetei felnőttkorban is fellelhetők.„(Dr. Sarkady - Dr. Zsoldos)

Vagyis  a tanulási zavarokra jellemző, hogy kialakulásuk több okra visszavezethető: a  genetikai tényezők, a környezeti ártalmak, az idegrendszer fejlődésének zavarai, sérülései mellett a kutatók egyre inkább felhívják a figyelmet a mozgásszegény életmód és a digitális eszközök túlzott használata is hatással van a tanulási zavarok kialakulására.

Jelentős eltérés mutatkozik a gyermek képességei alapján elvárható és a valós teljesítmény között az írás, olvasás, számolás területén,  a kognitív funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) atipikusan működnek. Másodlagos tünetként gyakran társulnak magatartás- és viselkedésbeli problémák (viselkedésszabályozási nehézség, érzelmi bizonytalanság, túlzott motoros aktivitás).

Milyen tünetek felismerése segítheti a szülőket, szakembereket a megelőzésben vagy a kialakult problémák kezelésében?

Bár a tanulási zavar diagnózis azokra az iskoláskorú gyermekekre vonatkoztatható, akik számára a többségi pedagógiai módszerekkel nehézséget okoz a kultúrtechnikák elsajátítása, de a jelzésértékű tünetek már az óvodában is egyértelműen  felismerhetőek.Ezek például a következők lehetnek a teljesség igénye nélkül:

  • a gyermek nehezen koncentrálja figyelmét, könnyen elkalandozik

  • nehezen tűri a monotóniát, nem motivált a feladatvégzésre, nem szívesen vesz részt a közös foglalkozásokon

  • mozgása összerendezetlen, koordinálatlan, gyakran egyensúlyi bizonytalanság is jellemzi

  • saját testén, térben és időben nehezen tájékozódik, bizonytalan a jobb és bal oldal megkülönböztetésében

  • nem szívesen vesz részt rajzolással kapcsolatos tevékenységekben, görcsös, szabálytalan a ceruzafogása, nem megfelelő nyomatékkal dolgozik  a papíron

  • gyenge a ritmusérzéke, nem tudja mozgását és beszédét összehangolni

  • nem köti le figyelmét a mese olvasása, nem tudja elmondani , miről szólt vagy lényegtelen részletekre emlékszik

  • nehézséget okoz számára a verstanulás, gyakran félrehallja benne a szavakat

  • nehezen érti a verbális utasításokat

  • nem tud sorba rendezni, az egymásutániság felismerése, megjegyzése nehézséget okoz számára

  • nehezen épít kép alapján, nem ismeri fel a formákat, nem tudja lemásolni a bemutatott mozgásformákat

Miért fontos a probléma korai felismerése?

A tünetek hátterében gyakran az idegrendszer kéreg alatti struktúráinak szabályozási éretlensége és a szenzoros integráció működésének fejletlensége áll. Sokéves tapasztalatunk azt mutatja, hogy mivel az óvodáskorra tehető  a szenzomotoros funkciók szenzitív időszaka, a korai életszakaszban felismert elmaradásokat, hiányosságokat hatékonyan lehet a megfelelően kiválasztott terápiás eljárással, szenzomotoros fejlesztéssel befolyásolni tüneteket csökkenteni , a komolyabb probléma kialakulását megelőzni. Az általános iskola első két évfolyamán még hatékonyan tudunk a fejlesztésünkkel a tanulási és figyelmi funkciók területén is érzékelhető pozitív változást előidézni, a későbbi életkorokban azonban ezen terápiák hatékonysága jelentősen csökken, hiszen az idegrendszer már kevéssé plasztikus, a kéreg alatti funkcióinak fejlődése jelentősen lelassul.

Hogyan segít a TSMT és HRG terápia?

A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlődés egymással szoros egységben biztosítja az értelem fejlődését. A tanulási nehézségek prevenciójában és terápiájában kiemelkedő szerepe van a mozgásfejlesztésnek, mely segítségével hatni lehet az idegrendszerre.

A Longikid © vizsgálat segítségével feltérképezhetjük az idegrendszer kéreg alatti integrációs működésének minőségét. Ennek eltérő működését jelzi, ha az archaikus reflexek nagymértékben kiválthatók, a beállító- és egyensúlyi reakciók bizonytalanok, gyenge az állásegyensúly, kóros reakciók vagy önkéntelen együttmozgások jelennek meg. Ha ezeken a területeken jelentős éretlenség mutatkozik, akkor a magasabb szintű kérgi funkciók fejlődése  is érintett lehet. Azok sikeres fejlődéséhez tehát elengedhetetlen a kéreg alatti szabályozás normalizálása.A mozgásvizsgálat során megfigyelhetjük a gyermek mozgáskoordinációjának minőségét, melynek eredménye a  nagy- és finommozgások összerendezése, a térbeli, időbeli dinamikai jellemzők optimális összhangjának kialakítása. Ez a mozgásos cselekvések létrejöttének alapfeltétele.A feladatvégzés során a gyermekek térbeli tájékozódó képességét, testsémáját, a kéz- és a lábmozgásuk összehangolását, a dinamikus egyensúlyérzését, a ritmusérzékét és a szerialitási képességét figyelhetjük meg.A kognitív feladatok segítségével szűrő jelleggel észlelhetjük az érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás területén mutatkozó hiányosságokat. Szükség esetén más szakemberek bevonását javasoljuk az észlelt probléma pontos feltérképezéséhez.A vizsgálat során képet kapunk a gyermek figyelméről, feladattudatáról, együttműködési készségéről, gátló funkcióinak működéséről egyaránt.Az egyes területeken nyújtott teljesítmények elemzése, a tapasztalatok összegzése alapján teszünk javaslatot az egyéni vagy kiscsoportos TSMT foglalkozáson való részvételre.

A tervezett szenzomotoros tréning (TSMT) feladatsora a nagy- és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. A tanulási zavarral küzdő gyermekek terápiájában kiemelt feladatunk a motoros automatizmusok kialakítása, a beszéd és a mozgás  szinkronjának összerendezése, a két testfél működésének összehangolását célzó feladatok gyakoroltatása. A 2-4-8 ütemű koordinált  feladatok elsajátításával  tréningek végzése során fejlődik a gyermekek szerialitása.A gyakorlatok végzése közben kézbe adott eszközök segítségével fejlesztjük az eszközhasználattal a  finommotorikát.

Szenzoros feldolgozási zavar esetén kiemelt szerepet kap a vesztibuláris rendszer ingerlése, a különböző modalitások összehangolása. A kognitív terápiát végző szakemberrel egyeztetve terhelhető, együttműködő gyermek esetében a probléma típusának megfelelő kognitív feladatokat is beillesztünk a mozgáshoz kapcsolódva. Célunk: az idegrendszer érési folyamatainak normalizálása, az együttműködés kialakítása, a zavaró tünetek csökkentése, az adott életkorban elvárható motoros, pszichés, kognitív és szociális teljesítmények elérése, felzárkóztatás. Összegezve célunk a sikeres iskolai beválás elősegítése.

Felhasznált irodalom:

  • Gyarmathy Éva: A tanulási zavarok szindróma a szakirodalomban, Új Pedagógiai Szemle 1998 október

  • Gyarmathy Éva: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában és az iskolában, Új Pedagógiai Szemle 1998 november

  • Gyarmathy Éva: Mi a specifikus tanulási zavar, miért terjed és hogyan lehet hatékonyan kezelni?,

  • http://www.diszlexia.hu/Cikkek/tanzavtanitani.pdf

  • Lakatos Katalin: Az iskolaéretlenség szűrése az Állapot-  és mozgásvizsgáló teszttel, Új Pedagógiai Szemle 2003 március

  • Lakatos Katalin: Az Organikusan sérült gyerekek egyéni terápiája tervezett szenzomotoros tréningekkel /TSMT I/ tanfolyami jegyzet